A Számviteli levelek 320. számában megjelent 6557. számú kérdésre és a 325. számban a 6659. számú kérdésre adott válaszban az az álláspont fogalmazódott meg, hogy az osztalékfizetés mértékének a törzsbetétek arányától való eltérítése semmis. Mi a helyzet valójában?
Május vége után – az előző évi mérlegüket elkészítve – sokszor kerülnek abba a helyzetbe a gazdasági társaságok, hogy nyilvánvalóvá válik számukra: a jegyzett tőkéhez viszonyítva elvesztették saját tőkéjüknek mintegy 50 százalékát. A kérdés: vajon milyen megoldások vannak a helyzet megoldására?
A bérbeadóknak mindig is fontos kérdés volt, hogy a bérleti szerződést milyen módon mondhatják fel, ha az adott bérlővel meg akarják szüntetni a jogviszonyt. Különösen érzékeny a kérdés, amikor a bérlő nem együttműködő, illetve megromlott a viszony. Az új Ptk. ebben a körben is tartalmaz új rendelkezéseket, lássuk, miként is célszerű eljárni.
A fogyasztóvédelem az Európai Unió által is kiemelten kezelt kérdés, ezért az ezt a területet érintő szabályozást nemrég frissítették fel, amely először teljes egészében Magyarországon kerül átültetésre nemzeti jogszabályba.
Van megalapozott lehetőség a 2009-ben útjára indított és a legnagyobb mértékben elterjedt virtuális fizetési eszköz, a bitcoin hazai szabályozására.
Az új Ptk. különválasztja a kártérítési felelősséget a vétkesség elvétől, megszigorítva egyben a szerződésszegő kimentési lehetőségeit. A kimentési lehetőség a károkozónak az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülményekre korlátozottan áll fenn.
Újradefiniálja a kár fogalmát az új Ptk., ezzel az egész kártérítési jog alapeleme is megváltozik. A kár megítélésének nézőpontját meg kell változtatni és az eddigi beidegződésektől elvonatkoztatva kell a kérdés megválaszolásához közelíteni: van-e kár?
